Elsőre talán meglepő, és sokan fel is teszik a kérdést, feltehetjük a kérdést, hogy miért kell ADR tanácsadó egy kórházba!? Mi lehet az egészségügyben veszélyes, hiszen az egészségügyi intézmények nem is szállítanak veszélyes árut. Nos, valóban nem szállítanak, de…! És akkor nézzük meg pontosan, hogy mi mindent végeznek az egészségügyben, ami az ADR-hez kapcsolódik, és milyen előírások vannak ezekhez kapcsolódóan.
Először is lássuk a jogszabályi környezetet, majd értelmezzük:
„Minden vállalkozásnak, amelynek tevékenységi körébe tartozik a veszélyes áru feladása, fuvarozása, szállítása vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy ürítést végez, egy vagy több veszélyes áru biztonsági tanácsadót kell kineveznie, aki(k) azért felelős(ek), hogy segítse megelőzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat és a környezetet.”
Persze vannak kivételek is, íme az egyik:
„amelyek fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyes áru szállítás, ill. az ezzel kapcsolatos csomagolás, töltés, be- és kirakodás, de esetenként részt vesznek olyan veszélyes áruk belföldi szállításában vagy ehhez kapcsolódó csomagolásban, töltésben, be- és kirakásban, amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.”
Vegyük számba, hogy milyen veszélyes anyagok lehetnek az egészségügyben? Íme egy rövid felsorolás, a hivatalos besorolás / osztály szinten:
2 osztály → Gázok →
3 osztály → Gyúlékony folyékony anyagok →
5.2 osztály → Szerves peroxidok →
6.2 osztály → Fertőző anyagok →
7 osztály → Radioaktív anyagok →
8 osztály → Maró anyagok →
9 osztály → Különféle veszélyes anyagok és tárgyak →
Láthatjuk, hogy nem is olyan rövid a lista, pedig nem teljeskörű a veszélyes anyagok felsorolása. Jelen cikk nem ezt, hanem a figyelemfelhívást célozza.
Vajon ezek az anyagok csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek? Bizony nem! Ha csak a radioaktív anyagokra gondolunk, mindenki belátja, hogy egyáltalán nem olyan veszélytelen dolgok, hiszen senki nem szeretne találkozni a közúton szétszóródott radioaktív szennyeződéssel. És itt nem csak a röntgen készülékek működéséhez szükséges anyagokról beszélhetünk, a modern orvostudomány számos radioaktív gyógyszert is alkalmaz terápiás célokra! Ott vannak még a gázok, ami életet menthet, mint pl. az oxigén, de tudni kell, hogy a sok jó tulajdonsága mellet vannak rosszak is, melyek adott esetben veszély forrásai lehetnek.
A „biohazard”, vagyis a biológiai veszély sárga alapon fekete piktogramja sok filmből, képregényből ismerős lehet. A veszélyjelző pecsét ilyenkor leginkább laboratóriumok ajtaján, vagy vegyszeres hordókon látható, a „veszély jelzése” minden esetben valós. Azok a munkahelyek, ahol munkavállalók fokozottan ki vannak téve a biológiai veszélyeknek, valóban a laboratóriumok, kórházak, szemétlerakók, egészségügyi intézmények körül kerülnek ki, de kockázatos helyeknek minősülnek az élelmiszerfeldolgozók, vágóhidak és állattenyésztési telepek is. Vagy az amerikai filmekből ismert BIOHAZARD logó az bizony a 6.2 osztályba tartozó fertőző anyagok bárcája!